2015. október 30., péntek

Kritika #17

Sziasztok!

Ismét egy villám kritika, de ígérem, befejezem a többit is, és kipakolom azokat is. Addig is, nézzük ezt a sztorit, amiből még csak egy rész van fent.




Kinézet, avagy első benyomás:
 A fejléced és a design is sötét színekben pompázik, vagyis inkább főleg feketében, ami valljuk be, megy a címhez és a témához. Nekem nagyon tetszik a fejléced. Sejtelmes, kicsit ijesztő, kicsit vad, ezáltal megragadja az ide tévedő figyelmét. A design maga egyszerű, de nagyszerű. Tényleg nagyon jó az oldal összhatása. Érdekesek és egyben egyediek a modulok megnevezései, illetve a menük címszavai. Igazán tetszetős oldalt hoztál létre! Az egyetlen, amibe belekötnék, hogy nincs információ menü, így nem derült ki számomra, hogy Te alkottad-e meg az oldalt, vagy segítséget kértél hozzá, ami nem is annyira számít, ellentétben azzal, hogy sehol sem szerepel, hogy ki az író. Sem blogger profil, sem kiírva, hogy kinek az agyszüleményét olvashatom. Oké, hogy a fejezet végén ott van, hogy ki a bejegyzője a résznek, de akkor is! Tessék feltüntetni az írót!
4,5/5

Cím:
Sejtelmes, találó. Rövid, de benne van a lényeg. Nekem tetszik.
3/3


Fülszöveg:
Ez a kis rövid bemutatód igazán sejtelmesre, figyelem felkeltőre sikeredett. Egyet nem értek benne. Oké, hogy katolikus, meg, hogy rájött, hogy mindenhol ott a gonosz, de ettől hogy lett vámpír? Vagy erre majd a történetből választ kapunk? Egy picike dolog még. 
"A szemem felnyílt, és rájöttem, hogy az egyházam kezéhez vér tapad...) (ha pedig Isten létezik, akkor ő maga a megtestesült gonosz" A három pont után tegyél ki egy szóközt, mert az lemaradt. De ezektől függetlenül tényleg kíváncsivá teszed az olvasót, a stílusod pedig nagyon tetszik.
2,5/3

Prológus:
Egy szép betekintést nyertünk a főhősnő eddigi életébe, sorsába. A stílusod, vagy mondhatnám azt is, hogy a nyelvezet, amivel írod nekem nagyon bejön, és tudom, hogy nehéz így írni. Nehezebb, mint a sima szóhasználattal. Gratula a történet bevezetéséhez, ami igazán jól sikerült, és részben választ kaptam a fülszövegnél engem leginkább foglalkoztató kérdésre, bár egy része még mindig megmaradt a kíváncsiságomnak, ami továbbvisz, hogy olvassam a sztorit.
3/3

Történet:
Hát, ha őszinte akarok lenni, a vámpíros sztorik nem a kedvenceim, persze akad egy-két kivétel, de nem sok. A tiéd viszont eddig nagyon ígéretesnek mutatkozik. Tetszik, hogy nem vágsz rögtön a dolgok közepébe. Szépen vezeted fel a dolgokat, jól mutatod be az akkori időket. A stílusod pedig nagyon tetszik, mint már az előbb is említettem, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy le a kalappal előtted, mert ilyen nyelvezettel nehéz írni, és te mégis megoldod, igazán élvezhető formában. Nincsenek szóismétléseid sem. Ami furcsa volt, hogy nincsenek párbeszédek, csak idézed a mondatokat, de végül is ez egy visszaemlékezés... Az egyetlen, amibe belekötnék, hogy ebben a korban, amiről írsz, nem volt szokás a tegeződés. Mindenkit magáztak, kivétel a gyerekeket. A férj és feleség sem tegeződött. Már, ha jól helyezem el időben. Ha így van, akkor ezt javítsd ki, egyébként eddig igazán szép munka, de még nagyon az elején vagy.
10/10

Helyesírás:
Nem igazán találtam hibát. Nagyon jó a helyesírásod. Az üdvözlőben találtam azt az egyet, mást nem. Jól használod az írásjeleket, oda figyelsz a szöveg helyes tagolására is. Gratula hozzá!
5/5

Összegezve:  A történethez illő, szép, igényes kivitelű blogot mondhatsz a magadénak, egy igazán ígéretes történettel, amiből még sok mindent kihozhatsz. Sok sikert hozzá!

28/29

Ez a kritika nem bántó, hanem segítő szándékkal íródott! Remélem nem sértettelek meg vele! 
Köszönöm szépen a bizalmadat!
 
Puszi: Klau

Készültek...









2015. október 29., csütörtök

Blogajánló


A történetről csak néhány sor van, mint fülszöveg, de az nagyon megkapó.  A világháború idején játszódik, és könyvben hihetetlen nagy sikert érne el, szerintem Az író azt állíja, imádja a divatot és a mindene az írás. Én csupán bele-bele pillantottam, de... na, jó. Meg kell jegyezni, hogy borzasztó nehéz régi stílusban írni - már próbáltam -, de ennek a bloggerinának sikerült. Nemes egyszerűséggel tolja elénk a kívánnivalót, és bár a design egy sima fehér alap, mégis nagyon megkapó. Azoknak ajánlom, akik szeretik a történelmi, esetleg drámai műfajt! Mellesleg csak hat fejezet van publikálva; könnyű utolérni magunkat. Sajnos idézeteket nem tudok adni, mivel lopásgátló van az oldalon, de mindenképpen megéri beleolvasni! 



A fülszöveg elég drámai, de nagyon megkapó. Sajnos idézettel és fülszöveggel itt sem tudok szolgálni (fránya lopásgátló), de nagyjából a trailer is megmutatja a kívánt tartalmat. A történet egy Bellatrix nevű lányról szól, az ő történetét mutatja be. Hogy milyen az élete, hogy éli napjait, miként vált Halálfalóvá. Az utolsó szó el is árulja, hogy egy Harry Potteres történetről van szó. Ajánlom azoknak, akik kedvelik ezt a műfajt, vagy magát a HP-t. Műfaja drámai, fantasy és kaland. A rajongóknak, kár lenne kihagyni! 






Nos, nézzük. Mit nézünk meg legelőször egy blogon, amikor belépünk? Design, emberek, design! Nos, ha minden ezen múlna, egész biztosan elkezdeném, és az a kerek 97 olvasó sem mutatja azt, hogy rossz történetnek nézünk elébe. A történet szerint egy férfi és egy nő, akik életükben nem találkoztak még, most mégis arra kényszerülnek, hogy átlépjék a köztük lévő távolságot. Amikor ugyanis megtámadják a világ legjobban őrzött épületét az Egyesül Államok titkos szolgálata az elnök fiának védelmét egy hackerre, egy bérgyilkosra és egy exkatonára bízza. 
A történet azért megkapó, mert nem egy elkényeztetett nőről beszélünk, hanem minden férfi rémálmáról: egy bérgyilkosról. A főszereplőt egyébként Avril Lavigne alakítja, szóval, aki szereti a művésznőt, nyomban el is kezdi olvasni, a többieknek meg már azért megéri, hogy meg tudják, mi lesz a történet vége. 


Egy olvasó. Egy hörcsög. És egy nyúl. Azt hiszi az ember, hogy ezeket a szavakat az előbb pottyantottam ki a fejemből, pedig nem. Ez maga a blog. Nem történet, nem design. Ez egy ismeretterjesztő oldal az állatokról, annak pedig nagyon hasznos. Igazán ritka ez a műfaj a blogok terén, de egyszeri megtekintést megér. Egy kis humor, és cukiság mesterfokon! Azoknak ajánlom előszeretettel, akik szeretik az állatokat, és kíváncsiak a velük kapcsolatos információkra! 





Oké. Most tegye föl a kezét (ismét), aki szereti Avril Lavignet? ... Most pedig az, aki az Avatar című filmet? ... És ha nem raktá föl a kezüket :O Remek, nektek ott a helyetek. Egy olyan világban, melynek középpontjában Katara áll, az utolsó Léghajlító, és egyben az első lány, aki betöltheti ezt a szerepet. Hét év fogság nem változtat rajta semmit, elszánt, magabiztos, és céltudatos lányról van szó, aki bár nem tudja, olyan erő áll rendelkezésére, amelyért sokan ölnének. És fognak is... 






Hurrá! Itt már végre nyár! Vagy mégsem? 
Egy tizennyolc éves lány, Bella  (Emma Stone), aki szülei bejelentése után, kénytelen mindent hátrahagyni. A várost, a szeretteit, a barátait. Te mit éreznél, ha egyszer csak a legjobb barátod és általad vélt lelki társad közölné ezt veled? Annyiban hagynád? Nem, és Jamie (Dylan O'brien) sem tesz így. Megérti a lány problémáit, és nem kéri, hogy maradjon, hiszen tudja, nem fog. Azonban ajánl neki valamit: töltse vele és a barátaival az utolsó nyarat, mint búcsú! Vajon, hogy fog alakulni ez a vakáció? Változtat valamin? 




Elkészült rendelés - ismét



2015. október 24., szombat

Blogajánló #3

Sziasztok!
Egy újabb blogajánló, hogy ne unatkozzatok, legyen mit olvasnotok, főleg így, hogy itt a szünet! :)


Fülszöveg

 Testvérek, akiket a sors szét választott. Hazugság amibe a szülő ringatja gyermekét kiderül. Az összetört lélek kezébe veszi az irányítást, hogy megtalálja elhagyott testvérét. Családi hittét elveszítve barátaira támaszkodva élni meg a mindennapokat. Az elhagyott gyermek mennyire akar a családhoz tartozni? Néha valamit nagyon akarnak, ezért a célra koncentrálnak, ezzel elterelve a figyelmet, ami a szemük előtt van! Az életébe szeretné engedni igazi családját? Megtud birkózni a problémákkal, időt tud szakítani a szerelemre? Tarts Zora Winfielddel és tud meg a történetét!

Prológus

- Szia anya! Itt a lányod, ha nem tudnád. Ömh... szeretném megköszönni, hogy nem gondoltál rám ezen a fontos napom. Ad át a bátyámnak az üdvözletem, hisz csak egyszer leszünk huszonegy évesek. - nevetett fel keserűen. - Biztos, mint minden évben együtt ünnepel veled, Gemmával. Kívánom a bátyámnak, hogy megtalálja a boldogságot, ha már én nem lehetek a család része. Anya azért tudd, hogy ez egy szemrehányás volt, hónapok óta nem kerestél, de a mai nap különleges, hisz az ikreid születésnapja van. Kár, hogy a világ erről nem tud. - suttogta a végét. A vonal megszakadt, én pedig meredten ültem és bámultam a szemközti falat. Mi volt ez ? Milyen iker ? Anya ?

 1. fejezet 

- Áh, srácok későbbre vártalak titeket. - köszörülte meg a torkát Simon.
- Vissza jöjjünk ? - az a rekedtes hang, ami élőbben még szebb, már ha mondhatom ezt. Azok a szemek, az arc és a többi.
- Nem, hamarosan úgy is befejezzük. Foglaljatok helyet.
- Segítsetek. - pillantottam fel Lukera.
- Nem tehetek semmit. - nézet rám sajnálkozva.
- Hol is tartottunk ? - néz ránk Simon.
- Nos, a daloknál. - hangom nem volt több suttogásnál.
- Jól vagy ? - nézet rám aggódva.
- Persze, csak elgondolkodtam és hirtelen lettünk sokan. - kuncogtam, ez még sem a vicces hanem inkább az ideges nevetésem volt.
- Ahogy a fiúknak nekem is nagyon tetszenek. Srácok kezdjetek el dolgozni ezeken, megtanulni, memorizálni. Ha Londonba repülünk elkezdjük a stúdió munkákat.
- Miért nem itt ? - pattantam fel.
- Ezt később szerettem volna közölni, de szeretném, ha a One Directionnak is írnál pár dalt. Londonba kellene repülnünk és amúgy is, hamarosan ott lesznek koncertek.
- Ugye most csak viccelsz ? - kérdeztem elszörnyedve. Tudta, még is erre akar kényszeríteni!
 
 2. fejezet

Ausztrália! A szívem azt mondja jó helyen járok. Azóta a nap óta nem beszélek az édesanyámmal, s még a nővéremet is elhanyagoltam pedig ő nem tehet semmiről. Felfogadtam egy magán nyomozót, aki egészen eddig tudta vissza követni a nyomait. Nehéz lesz megtalálnom, hisz számos problémába ütköztünk, a vezeték neve biztos nem a Styles, ráadásul a kereszt nevét sem tudom. A fiúknak is mindent elmondtam, akik teljesen mértékben mellettem állnak. Liam volt az aki próbált rám hatni, hogy először az anyámnál próbáljak információkat szerezni, de mind hiába. Nem fogom ezt egy könnyen megbocsájtani neki.
 
 3. fejezet

- Hol vannak a többiek ? - nyögöm ki.
- Ah, a házban. Gyere! - ragadja meg a kezem s befelé húz.
- Ugye tudod, hogy nem szeretem az ilyen meglepetéseket ? - csikizem meg az oldalát.
- Istenem, Luke! - sikít. Ez az a mondat, amit másképp is akarom a szájából hallani. Megrázom a fejem, hogy elűzzem az ilyen gondolatokat, de nem megy újra, újra itt vannak a fejemben.
- Hát valahogy vissza kell, hogy vágjak. - próbálom vissza tartani a nevetést, de nem megy. Együtt lépünk be mind a négyen nevetve s ennél nem is kell több. Hangosabban nevetek, amikor meglátom mit csinált a fiúkkal, mindent megértek, hogy miért is nem jöttek a segítségemre. Zo mindig tudja mit hogyan is intézzen, ehhez nagyon ért!  

4. fejezet

- Ti aztán nagyon féltek egy kislánytól. - hagyja el a megjegyzés Harry száját. Szám tátva marad épp azon vagyok, hogy fékezzem az indulataimat. Megszeretném bántani, de az egyetlen téma amivel most fájdalmat okozhatnék neki az én magam vagyok! Érzem magam mögött a kezet, ami minden egyes alkalommal próbál megnyugtatni s kicseszettül jól csinálja. 
- Kit neveztél kislánynak ? - teszem csípőre a kezemet. - Nos akkor hadd mutatkozzam be rendesen, ha már a megbeszélésen nem sikerült. - fújtatok egyet. - Zora Winfield vagyok, huszonegy éves! A fiúk legjobb barátja, zene szerzőjük, néha a pót mamijuk és a menedzserük. - nyújtom feléjük a kezemet. Mindenki ledöbben, majd erőt vesznek magukon s udvariasságból ők is bemutatkoznak, hol ott ez fölösleges volt. Azonnal rohannék kezet mosni vagy egy alapos zuhanyt szeretnék annak érdekében, hogy a nyomaikat eltüntessem magamról. 
 
7. fejezet
 
 Megdermedtem, amikor megláttam azt az öt fiút akit a hátam közepére sem kívánok sem most, sem később. Várakoztak, de még is mire ?
- Mit keresnek ők itt ? - magam is meglepődtem a hangom milyen rekedt, de ezt betudtam az otthoni sírásnak.
- Velünk fognak repülni, mert az ő pilótájuk lebetegedett. - simít végig a hátamon Luke, akibe egész idő alatt kapaszkodtam.
- Óriási. - tettetek valami boldogság félét.
- Nem kell velük beszélned sem. - nyugtat meg. - Csak viseld el őket, kérlek. - nézet rám.
- Nem hiszem, hogy menni fog. - sétálunk oda hozzájuk. A fiúk férfias öleléssel köszönnek, amibe nekem nincs kedvem részt venni. Félre állok, majd megvárom amíg Lucas csatlakozik hozzám.
- Nézzétek el, Zora viselkedését, nincs jó kedvében. - hallottam meg Mike mentegetőző hangját.
- Ez nem is igaz. - motyogtam.
- De hogy nem édesem. - kuncogott a fülembe, majd a nyakamba csókolt.
- Óvatosabb is lehetnél.
- De nem leszek. - vágta rá.
 
10. fejezet
 
- Halló ? 
- Szia, én Gemma vagyok a nővéred. - mutatkozik be megtörten. 
- Uram Isten! - nyögtem fel. - Kérlek el se kezdjük a beszélgetést arra pedig még inkább nem vagyok kíváncsi honnan tudtad meg a számomat. - suttogtam. Megtörtem, pont úgy ahogyan ő. Nem számította rá, hogy már most hallhatom a hangját. Annyi év után most végre hallhattam a hangját, voltak elképzeléseim, de ez jobb sokkal jobb, mint képzeltem.
- Zora kérlek csak hallgass meg! - könyörög.
- Sajnálom, de jelenleg képtelen vagyok még bármilyen mentséget is hallani.
- Találkozhatnánk ?
- Nem. Sajnálom, de nem szeretném, ha együtt látnának minket.
- Jól van, de ugye még felhívhatlak ?
 
11. fejezet
 
Nem lehet közöm az igazi családomhoz. Megnyomtam a zöld ikont és vártam, hogy felvegyék. 
- Igen ? - szól bele a szülő anyám. 
- Anne, én vagyok. 
- Zora kincsem. - sóhajt fel. - Harry megtudta, hidd el nem akartam...
- Tudom. - szakítottam félbe. - Nem a magyarázatodra vagyok kíváncsi, csupán szeretnék kérni valamit. 
- Amit csak szeretnél. 
- Állítsd le Harryt és a nyomozását! Nem tudhatja meg azt, hogy ki is az ő húga. Nem állnék készen találkozni velük. A fiúktól tudom menyire is haladt a magánnyomozója, épp most kell leállítani, hisz a nevemet csak tőled tudhatná meg. 
- Kincsem, adnod kellene nekik egy esélyt. - válaszol megtörten. - Nagyszerű gyerekek, akik szeretnek téged. 
- Kár, hogy én nem velük nevelkedtem. - morogtam. - Jobb lenne, ha Gemma sem akciózna többet. 
- Mit csinált ? 
- Oh, neked nem is mesélte ? - lepődtem meg. - Ma reggel felhívott és bevallom nagyon rosszul viseltem. 


Annyi részt tudnék még kimásolni, de nem akarok túl sokat elárulni, ezért itt abbahagyom. Mindenkinek ajánlom a sztorit, de főleg azoknak, akik szeretik az 1D-t, vagy az 5SOS-t, főleg, ha mind a kettőt, hiszen ebben a sztoriban mind a két banda elég nagy szerepet kap! Jó olvasást hozzá!

Puszi: Klau

Kritika #16

Sziasztok!
Egy villám kritikával jelentkezem. Hogy miért villám kritika? Nagyon egyszerű, hiszen még csak a prológus van fent a blogon, így villámgyorsan el tudtam olvasni. :) Ebből következik, hogy nem lesz túl hosszú ez a bejegyzésem, hiszen fölöslegesen nem akarok rizsázni. 




Kinézet, avagy első benyomás:
Nekem nagyon tetszik a fejléced, na meg az egész designod. Tetszenek a színválasztásaid, hiszen a sötét színek mennek a történetedhez, és ez a barnás (?) szín pedig feldobja az egészet. Az egyetlen dolog, amibe beleköthetnék, az a jobb oldali nagy, üres rész, de egyébként tényleg jól mutat az egész oldal, főleg, hogy nem a megszokott téglalap alakú a fejléced, és én imádom az ilyeneket.
A modulsávod jó, bár az Archívumot nyugodtan kiveheted, hiszen van Fejezetek menüpontod, így az teljesen fölösleges. Annyit még megjegyeznék, hogy kíváncsiságom határtalan volt, amikor megláttam a Média menüpontot. Mit takarhat? Hát, szerintem ez egy nagyon jó megoldása lett annak, hogy zenéket pakolássz ki, amik akár hozzád, akár a sztorihoz is illenek.
4,5/5

Cím:
Ezen gondolkoztam egy darabig. Első sorban dicséret érte, amiért magyar címet választottál, és nem angolt, de nem tudom. Lehet, hogy jobban hangzott volna úgy, hogy Egy bérgyilkossal összezárva, de végül is így is jó. A lényeg benne van.
2,5/3


Fülszöveg:
Hosszú. Túl hosszú. Ide röviden, tömören kellene leírnod, hogy mire számítsunk, miközben felkelted a kíváncsiságunkat, Te viszont leírod a sztori elejét röviden, így nem biztos, hogy annyira érdekes lesz olvasni az első pár fejezetedet, hiszen nagyjából tudja az olvasó, hogy mire is számíthat. Javaslom, hogy gondold át, hogy így hagyod-e. Ne mondj el ennyi mindent! Keltsd fel az érdeklődését az ide tévedőnek, de ne árulj el mindent előre! Az viszont jó, hogy sorkizárttal írtad ezt a kis bejegyzést, hiszen így a szép, rendezett képe megmaradt a blogodnak.
1/3

Prológus:
Mivel a történet pont nálad kimarad, így a prológust vesézem ki kicsit jobban, ha nem gond. (Bár elvileg ezt szeretted volna.)
A stílusod nagyon tetszik. Egyszerű, de nagyszerű ez a bejegyzésed. Nem viszed túlzásba az érzelgősséget, ami úgy gondolom, hogy egy ilyen típusú történethez passzol, de mégis megtudjuk, hogy mi vezetett ehhez a lépéshez, valamint valljuk be, egy túlságosan érzelgős karaktert nem tudnék ebbe a szerepbe elképzelni.
Van néhány hibád, de nem veszélyesek.
"Az ember általában kétféle lakóhelyet különböztet meg: az első az a lakás, amelyben az ott lakó minden nap alszik, főz, eszik, iszik, mulat, de ha nincs ott más, csak ő, akkor egyedül érzi magát, honvágya van az a ház után, amelyben a közelebbi rokonai, barátai, egyéb ismerősei élnek, akikkel van közös témája, s megvan közöttük az a bizonyos szikra, amely által fellobban a családias hangulat forró tüze." A pirossal kiemelt rész számomra furcsa. Próbáld meg úgy elolvasni ezt a mondatot, hogy oda ezt illeszted: az után a ház után
"Fogalmam sincs, mindenesetre jöhetne már, mert teljesen elvesztettem a reményt minden iránt, s attól tartok, hogy itt fogok megrohadni ennek a koszos, sáros, pocsolyás sánc szélén." Itt inkább a "sáncnak a szélén." lenne a helyes megfogalmazás.
"Kínlódások kínlódásokat követett, különböző testrészeimet majd' minden nap kötözni és ápolni kellett." Számomra ez is elég szokatlanul hangzik. "Szenvedés szenvedést", vagy "Kínt kín" az, ami jobban illene ide szerintem. Ez persze csak az én véleményem, de próbáld ki ezeket, és tégy belátásod szerint.
Alapjáraton viszont szépen felvezettél egy kiinduló helyzetet, most már csak az lesz a kérdés, hogy mit hozol ki belőle. Sok sikert hozzá!
2,5/3


Helyesírás:
Nincs igazán gond a helyesírásoddal. Szépen használod a vesszőket, a szóközöket, vagyis jól tagolod a szöveget. Egyetlen egy dolog szúrt szemet. A "de" szócska használata. Általában ez elé vesszőt teszünk, és folytatjuk a mondatot, Te viszont nem így jársz el. Többször is előfordul, hogy ponttal lezárod az előző mondatot, és így kezded az újat. Ez nem csak helyesírásilag nem igazán jó, de ha sok ilyet csinálsz, szétszabdalhatod vele a szöveget. Sok lesz a tőmondatod, ami könnyen darabossá teheti az írásodat. Kiemelek egy példát, hogy lásd, mire gondolok.
"Ez mind szép és jó. De csak most jön a feketeleves."
Helyesen: "Ez mind szép és jó, de csak most jön a feketeleves."
Mást nem találtam, úgyhogy gratulálok!

4,5/5

Összegezve:  Egy igazán szép kivitelű oldal tulajdonosa vagy. A sztori jónak ígérkezik, bár túl sokat még nem láttam belőle, de a prológus igazán jól sikerült! További jó írást!

15/19
Ez a kritika nem bántó, hanem segítő szándékkal íródott! Remélem nem sértettelek meg vele! 
Köszönöm szépen a bizalmadat!
 
Puszi: Klau

2015. október 22., csütörtök

Unaloműző a szünetre

Sziasztok!

Mivel itt van az őszi szünet, gondoltam hozok nektek pár olyan blogot, amit már befejezett az írónő, így az elejétől a végéig tudjátok őket olvasni, nem kell a részekre várnotok. :) Én imádom ezeket a sztorikat, remélem nektek is elnyeri valamelyik a tetszéseteket. Tuti lesz köztük olyan, amit már olvastatok, hiszen elég régiek is vannak közöttük.
Remélem az oldal többi szerkesztőjének nem lesz ellenére ez a bejegyzésem, hiszen valljuk be, nem kimondottan az oldal profiljába illik, de na... Ugye nem haragszotok érte? 
Várom ide komiba, hogy találtatok-e köztük olyat, ami tetszett, vagy, hogy a későbbiekben is szeretnétek-e ilyen stílusú bejegyzéseket is.




Olyanoknak ajánlom, akik nem riadnak vissza a zenészekről szóló sztoriktól (nem a mostani felkapott zenekarokról szóló fanfictionról beszélünk), és ha nem zavar, ha drogok, szerelem, alkohol, na meg persze szex is szerepel egy történetben. Nem tudnám megmondani, hogy hányszor olvastam már el, de a mai napig ugyan úgy leköt az egész sztori.



 Egy Zayn Malik fanfiction, de nem a megszokott, csöpögős formában. Igaz, hogy itt is egy párkapcsolatra épül a sztori, de nem a megszokott, nyálas köntösben, hanem egy igazán kemény kivitelben.



Nessa - Secret which changed my life
Szerintem sokaknak nem kell bemutatnom az írónőt. Bármelyik történetét ajánlom bárkinek nyugodt szívvel, főleg a(z) 1D fanoknak, nekem mégis ez a legjobb története. Igazán fordulatos, lebilincselő a sztori is, na meg az írónő stílusa is hihetetlenül jó.




Dolores Faria - Hellboys-1D
Ezt a sztorit is nagyon imádom. Igaz, hogy megjelenik az 1D is benne, de nem kimondottan róluk szól, tehát akik nem igazán rajongók, azok is nyugodtan kezdhetik olvasni. Egy igazán fordulatos, érdekfeszítő sztori.

"Jade Blackwood egy öntörvényű, fiatal lány. Zűrös családi hátterét kompenzálják a barátai, akik mindig mellette állnak. Hellboys nevű zenekarával a punk és a rock stílust képviselik. Jade imádja a tetoválásokat és a piercingeket, amik elég nagy mennyiségben megtalálhatóak a testén. Nem volt ő mindig ilyen. Maga volt a megtestesült stréberség. Aztán történt valami....ahogy most is. Egy nap érdekes levelet kap, amiben közlik vele, hogy nyert egy nyereményutat Los Angelesbe, az angyalok városába. Ezzel nem is lenne gond, de ezen az utazáson azokkal lesz összezárva, akiktől még a hideg is kirázza: a One Directionnal. Vajon rájövünk, hogy miért változott meg a lány ennyire? A végére kiderül, ahogy az is, hogy ki fogja megolvasztani Jade kővé fagyott szívét."



Alexa S. - A trip that changed everything
Hát... ennél az irónőnél is nagy gondban voltam, hogy melyik történetét is válasszam ide, de aztán ez lett, hogy ne csak az 1D rajongóknak kedvezzek, bár nekik megsúgom, hogy az írónő többi blogja is fenomenális. :) Nézzétek meg a felhasználói profilját, és szemezgessetek magatoknak olvasnivalót. Nem ez a legfelkapottabb története, de ez is szuper!




 Bri - I want to fly
Nos, ez egy igazi 1D fanfiction. Talán az elsők közül való, amire annó rátaláltam. Nagyon szeretem, ahogy az érzelmeket leírja a történet kitalálója. Annyira valósághűn, szépen viszi a szálakat, hogy az valami eszméletlen. Igaz, hogy nincs csicsás design, de itt a történet magával fog sodorni, csak kezd el olvasni.




Benedicta - A szerelem fáj...
Ez a történet még az Alkonyatos időszakra visz vissza, hiszen 2010-2011-ben íródott, bár nem egy fanfiction. Alap járaton nem szeretem az olyan sztorikat, ahol a lány magyar, a fiú pedig egy külföldi híresség, itt mégis annyira jól elhelyezte az írónő mint időben, mint helyszínileg, hogy még akár meg is történhetett volna. Itt igazából nem az Alkonyatról szól a sztori, hanem a szereplőiről, és egy magyar lányról. Bár elkezdték a második évadot (egy teljesen különálló blogon), de az nem lett befejezve, viszont az első évad egy szuper, kerek, egész történetet ad.




Molly H. - Szandra Burke's Life
Ez egy Taylor Lautner sztori, ez sem egy mai darab. Az eleje kicsit lassan indul be (ezzel nem azt mondom, hogy nem jó), de utána már csak jönnek, meg jönnek, meg jönnek az események. Tényleg szuper egy sztori!




Egy kicsi nosztalgia. Akik szerették az Alkonyat könyveket, vagy filmeket, azoknak javaslom. Hiába ment le a láz rólam is, ez az oldal időről-időre előkerül. Több hosszabb-rövidebb történet, amik önállóan is megállják a helyüket, de ha mindet elolvasod is megvan az összekapcsolódó szál.


Remélem mindenki talált legalább egy sztorit, amivel elütheti a szünetben a szabadidejét. Tudom, hogy vannak benne elég régi történetek, régi blogok, de ezek az írások nekem nagyon tetszenek. Nem egy mostani stílusú designja van jó néhánynak, de szerintem nem is ez a lényeg, hanem, hogy mennyire jó a történet, mennyire köt le a sztori. Jó olvasást, és kellemes szünetet kívánok mindenkinek!

Puszi: Klau

2015. október 21., szerda

Blogajánló #2

Sziasztok!

Egy kedves bloggerinának készítettem most egy blogajánlót. Remélem, elnyeri a tetszését.




Fülszöveg

Titkok? Magával ragadó sztori? Érdekes karakterek? Rivalizálás? Egy kis konfúzió, kaland, belső vívódás és egy olyan élet, ami a legrosszabbikak egyike, de változásnak indul? Ashley Mitchell életének története pont a fenti kérdéseket válaszolja meg. Érdekes karakterekkel operál, titkok tömkelege található meg benne, és még sok minden más. Biztonsági öveket becsatolni, mert bizony rázós egy út lesz ez, ha csatlakozok Ashley Mitchellhez! 


1. Rész

-Ashley ma nagy napunk lesz.-szólt be az ajtómon vidáman a főnököm.
-Miért mi lesz ma?-kérdezem unottan.
-Semmi. Csupán az, hogy ma világsztárok látogatnak el hozzánk, hogy lássák mitől olyan nagy szám ez a hely.És tudod mitől olyan nagy szám?-kérdezi izgatottan.
-Talán a díjnyertes boroktól és a kedves,szakképzett pincérektől?-mosolygok ugyanolyan erőltetten, mint a drága főnököm.
-Majdnem-kezd nyerítés szerű vihogásba.-Miattad Ashley és a baszott erős italaink miatt.
-Kik jönnek?-kérdezem egy fáradt sóhajjal.-Csak nem Channing Tatum karöltve Johnny Deppel?
-Annál is jobb.-mondja és hagy egy kis hatásszünetet.-Maga a megmaradt ONE DIRECTION.-kiabálja bele a képembe.
-És azok kik?-kérdezem teljesen nyugodtan,mire kiűlt a döbbenet főnököm arcára.
 
 
2. Rész 
 
-Figyelj mindegyik srácot ugyanúgy kényeztesd itt senki sem szülinapos,vagy legénybúcsús.-jön oda hozzám Rob, az egyik pincér.
-Ezt úgy mondtad mintha egy rossz kurva lennék és most készülnék mindegyikkel baszni.-válaszolok éllel a hangomban.
-Kikéred magadnak mintha nem lenne igaz a mondatod első fele.-feleli gúnyosan, mire a kezem csattan az arcán.
-Ne merj többször kurvának titulálni.-kiabálok rá, mire elmosolyodik, vagy talán a vicsorítás annak a megfelelője amilyen pofát vág. 
-Akkor ne viselkedj úgy.-feleli vigyorogva majd elmegy. Sajnos igaza van semmilyen jogom nem volt, hogy megüssem, mert tényleg egy rossz kurva vagyok.Vagy az emberek, hogy nevezik a 19 éves sztriptíztáncosokat?
 
 
3. Rész 
 
-Köszönöm a segítséged.-szólok hozzá a fiúhoz.
-Igazán nincs mit. Undorítónak tartom ha egy férfi így viselkedik egy lánnyal.-mosolyog rám.-Gyakran előfordul?
-Az, hogy szobára akarnak vinni napi ötször-hatszor, hogy ilyen erőszakosan havonta kétszer.
-Nem csodálom, hogy ennyien vinnének.-nevet fel.-Egyébként tetszett a számod.-kacsint rám.
-Igazán örülök, hogy a táncom elnyerte az ízlésedet.-felelek unottan, erre a kedves bókra.
-Bocsánat, ha valami rosszat mondtam.-kér rögtön bocsánatot.-Egyébként Niall Horan vagyok.-nyújt nekem kezet, amit elfogadok.
 
 
4. Rész
 
 -Szia Ashley! Nincs kedved bemutatni a barátaidnak?-na jó nem elég, hogy az ismerkedésükkel feltartanak, de még ez a liba is keresztbe húzza a minél hamarabbi alvásomat.
-Nem igazán Rebeka. Eddig egyedül is ment neked a bemutatkozás vagyis a munkaköröd ismertetése nem kellek hozzá én is.-felelem neki csupa kedvességgel a hangomban. Mire a fiúk hangosan felnevetnek mellettünk.
-Igazad van Ashley. Olyan vicces vagy.-próbál nevetni a srácokkal, bár eléggé erőltetten megy csak neki-Szólítsatok Black Holenak.-mondja elváltoztatott hangon Liaméknek. Mire a srácokból újra feltör a röhögés. Nem törődve a nevetésükkel oda sétál Niall mellé.-Tudod általában drágán dolgozom, de veled egy ingyen menetet betudok vállalni .-kacsint Niallre Rebeka.
 
 
 5. Rész
 ,,Kedves Ashley!
Sajnálom a tegnapi ízléstelen beszólásomat csak a csajt akartam vele lekoptatni remélem nincs harag és tudunk találkozni ma négykor a munkahelyedhez közeli Starbucksban, hogy személyesen is bocsánatot kérhessek.
Ha azon kezdesz gondolkodni honnan van meg a címed, hogy milyen telefonod van és, hogy épp tokot keresel rá annyit mondok, hogy megvannak az embereim.,de ettől ne ijedj meg. " Liam
 
 
 7. Rész
 
- Ashley Te jössz. - biztatott Harry.
- Rendben 1996. június 6.-án születtem Londonban. Boldog gyermekkorom volt, sok baráttal és nélkülöznünk se kellett. Ez a boldogság egészen 16 éves koromig kitartott. Éppen a szülinapomat ünnepeltünk egy étteremben a családommal és a barátaimmal. A szüleim már készültek haza menni és akarták, hogy menjek velük, de Én hajthatatlan voltam és taxival akartam haza menni. Elköszöntek tőlem és indultak haza. Hajnali kettőkor úgy döntöttem Én is haza megyek és hívtam magamnak egy taxit. Amikor a házunk elé értem megláttam két rendőrautót. - kezdtem szipogni ahogy beugrott az emlékkép. - Az egyik rendőr oda jött hozzám és kérdezték, hogy én vagyok-e Ashley Mitchell, bólintottam és a rendőr...
 
 
 8. Rész
 
- Komolyan hány srác erőszakolt meg emiatt a mozdulat miatt? Mert asszem köztök leszek. - felelte Harry még hozzá képest is rekedt hangon. - Komolyan ha nem veszel fel valamit erre a sorsra jutsz. - nézett a szemembe miközben magát erősítve bólogatott.
- Szóval elvennéd a szüzességem? - mosolyogtam rá, mire mindenki lefagyott a szobában.
 
 
 9. Rész
 
 - Louis ki van akadva. - szólal meg Liam egy perc csend után mire rá kapom tekintetem.
- Én is ki vagyok rá. - válaszoltam kissé flegmán.
- Figyelj egyáltalán nem úgy gondolta. - kezdi automatikusan védeni barátját.
- Mit nem gondolt úgy? Hogy a szex a munkám? Magyarán szerinte egy kurva vagyok. Én megbíztam benne és azt hittem Ő is szimpatizál velem, de látod tévedtem. - válaszolom idegesen, de ugyanakkor csalódottan. Liam erre szorosan magához ölel és közben elkezdi simogatni a hátamat, amitől rögtön megnyugszom. Tényleg érti, hogy kell megnyugtatni egy embert. Már vagy 2 perce csak ölel mire kibújok az öleléséből.
 
 
 12. Rész
 
 - Kristálytisztán emlékszem. A balesetemre, a mentőre mindenre. Mi lett a karommal és a lábammal? - kérdeztem félve a dokit.
- Nos a bal könyöke eltört, 3 hétig kell gipszben lennie a bal lába pedig eléggé komolyan megzúzódott, rá is ennyi idő pihenő van kiszabva.
- És Louissal mi lett? - kérdeztem féltve a kék szeműt.
- Hát Mr. Tomlinson már rosszabbul járt.....
 
 
 16. Rész
 
 - Ash, segítsünk vagy egyedül is boldogulsz az öltözködéssel? - húzta perverz vigyorra a száját Niall.
- Álmaidban Horan. - lomboztam le a szőke srácot.
- Ott is. - kacsintott rám Niall, mire csak hitetlenkedve megráztam a fejem.
- Inkább egyedül próbálkozom, vagy maximum hívok egy nővért. - nyújtottam rá a nyelvem.
 
 
 18. Rész
 
 Az első pirulát a számhoz emeltem és gond nélkül lenyelem. Megfogom a másodikat is, és az is akadály nélkül csúszott le a torkomon. A harmadikat fogva eszembe jutott valami. Nem lehetek olyan nyomi, hogy szüzen halljak meg. Kiakarom próbálni hátha annyira megtetszik, hogy életben tart. Viszont az hülyeség lenne ha csak úgy odaadnám magam valami jött mentnek, hisz akkor hiábavalóan őriztem meg ennyi ideig. Majd beugrottak a srácok, náluk jobb jelölt nincs is erre a dologra.
 
 20. Rész
 
 - Utállak. - mondtam a szemébe amikor közvetlenül elé értem. Rögtön lendült a kezem és legközelebb már az arca csattanása hallatszott az amúgy is kiürült térben. Rebeka csak meglepetten állt előttem és az arcát dörzsölte, amikor egy újabb ütést kapott, csak most a hasába. Ütésem hatására összegörnyedt, mire vérszemet kaptam és kíméletlenül neki estem. Ott ütöttem, karmoltam, ahol csak tudtam. A hasába mértem a legtöbb ütést, de nem kíméltem sem az arcát, sem a lábát.
 
 
 Akinek felkeltettem az érdeklődését, az olvassa el a történetet! Annyit még elárulok nektek, hogy a drága írónő azzal borzolja az idegeinket, hogy még mindig nem tudjuk, hogy melyik fiúval is fog összejönni a főhősnőnk! Jó olvasást mindenkinek!
 
Puszi: Klau