2015. január 18., vasárnap

Blogajánló #34

19 kemény nappal 


Részletek a történetből: 

"1. rész
19 kemény nappal. 

A banda éppen a tárgyalóhelyükre tart. Egy eldugott rész, egy elhagyatott ház mellett. Szemetes kukák és egy asztal volt ott, amit ők vittek oda. Leültek. 8 szék volt ott, de csak 7-en ültek le.
 -Misa-ról már 2 napja semmi hír. A szülei most jelentik be eltűntként. -kezdte mondandóját Aaron.
 Colby a szemeteskukák tetején mászott közben. Egyszer csak megbotlik, és leesik. A kukák is eldőlnek. Az egyikből egy lány borul ki. Colby idegesen ugrik arrébb a holttesttől. Az ismeretlen halott Misa. Az eddig ápolt haja most koszos, és kócos volt. Az arca sápadt, és véres. A szeme élettelen.
 -Ez Misa! -szólt elszörnyedve Hope. Byron felkapta a fejét a halott lányra, majd vadul ugatni kezdett, és odarohant a holttesthez. Byron morgó és nyüszítő hangot egyszerre adott ki, Misa közel állt hozzá. Light, mikor meghallotta Hope kiáltását, idegesen, elkerekedett szemmel felkapta a fejét. 
-Misa? Lehetetlen Ő mindig meg tudta védeni magát! Hogy lehet?!- kiabált remegő hanggal, majd visszahívta Byron-t, és pórázra fogta. Aaron szomorúan nézett, hiszen ő is szerette Misát, de erősnek kellett lennie.
 -Hívnunk kell a rendőrséget. -mondta nyugodtan. Chelsea könnyes szemekkel bújt Aaronhoz, vigaszképpen. Light még mindig nem hitte el, hogy nem álmodik. Ideges volt, ami nem jellemző rá. Előkapta a mobilját, és Aaronhoz dobta. 
-Tessék, hívd őket - Hangja még mindig remegett, nem bírta felfogni, hogy unokahúgát meggyilkolták. -Én nem fogom bejelenteni, hogy... meghalt." Nyögte ki. 
Aaron felhívta a rendőrséget. Samantha már zokogott.
 -Nem sokára jönnek. -mondta halkan a fiú.
 -A szüleit is tájékoztatnunk kell. -mondta halkan Rose.
 Light kezdett lenyugodni. -Majd én hívom őket Jobb, ha tőlem tudják meg - Byron nem nézte tovább, hogy Misa teste félig a kukában van. Kirántotta magát a nyakörvéből, és karjánál fogva finoman kihúzta Misa-t a kukából. Megdöbbenten látták, hogy amerre Byron húzta a lányt, vércsíkok húzódtak. Light felfordította a testet, és látták, hogy a lány baloldala csupa vér, egy tiszta folt sem volt rajta. Sam nem bírta ezt nézni, így az arcát a kezébe temette. Többet nem nyúltak Misához. hamarosan a rendőrség is megérkezett. Light erőt vett magán, próbálta megnyugtatni Samanthát, majd elvette Aarontól a telefonját, félrevonult, és felhívta Misa szüleit. Nem lehetett érteni, hogy mit mond, de hangja nagyon mély, és komoly volt. A rendőrök próbálták megközelíteni Misa-t, de Byron nem engedte. Hangosabban ugatott, mint azt kutya merné egy ilyen sötét éjjel. Light bár háttal állt, nem tudta mi zajlik mögötte, idegesen kiabált a kutyájára. A rendőrök megkezdték a helyszínelést 
-Hozzá nyúlt valaki a testhez? -kérdezte egy rendőr.
 -Colby, találta meg, ő mellé esett, a telefonáló fiú, Light megfordította, illetve a kutya a kezénél fogva kihúzta a kukából. -sorolta Aaron. 
-Akkor nekik is velünk kell jönniük. -mondta a rendőr. Ismerik az áldozatot? 
Az "áldozat" szóra Rose is sírni kezdett, Samantha pedig már szinte feküd két széken, úgy sírt. 
-Igen, Light unokahúga, most tájékoztatja a szülőket. -mondta zavartan Aaron, majd a síró Chelseare nézett. Light már letette a telefont, és az "áldozat" szó ismétlődött a fejében. Kapucniját a fejére húzva, lefelé szegett fejjel visszasétált.
-Mit mond - tak? - Kérdezte levegő után kapkodva Rose. 
-Sokat nem. Azt mondták idejönnek, de max. 5 nap múlva érnének ide. Akkor nem hinném, hogy mi még itt leszünk. Akárki is volt a gyilkosa, megkeresem - Szánta el magát Light -És kinyírom. - Tette hozzá halkan. 
Rose elővette Laylát a zsebéből, mert meg akarta nyugtatni magát. Simogatta és a patkány a pulcsija alá bújt. 
Chelsea mellé lépett. 
-Nyugi! Akarod simizni Laylát? -mondta halkan. Cheese csak leült mellette egy székre, majd megsimogatta a patkányt. 
Light magában filózott, mikor odalépett hozzá a rendőr: -Akkor amint mondtam, Te, a kutyád, meg az a fiú. Velem jösztök. - Light csak bólintott, és hívta Colbyt, meg a kutyát. Beszálltak a kocsiba, majd elhajtottak. Colby még mindig sokkolt volt, Byron meg folyamatosan fészkelődött, feszülten lihegett. Csak Light látszott nyugodtnak, de végig azon gondolkodott, ki lehetett gyanús Misa körében Ki lehetett a tettes? 
-Gyere Chelsea. -mondta nyugodtan Aaron. Cheese még megsimizte Laylát, majd elköszönt. Elmentek Aaronékhoz. Chelsea sokszor aludt nálunk. Rose is felkapta a táskáját, a patkányt a zsebébe dugta és elindult haza a sivár utcákon át. A többiek is hazamentek. Samantha egyedül ment haza. Félt. Otthon a szülei várták. 
-Szia, Sam! -köszöntötte az anyja.
 -Szia. -mondta sírva. 
-Mi a baj? Bántottak? 
-Az a lány, tudod, Misa, aki eltűnt... 
-Igen? 
-meghalt. -mondta sírva, majd bement a szobájába.
 Light visszaért a helyszínre. Remélte, hogy valaki még lesz ott, de senki. Hazakísérte a sokkolt Colbyt, és egyedül indult haza Byronnal, aki hirtelen ugatni kezdett egy bokor felé. 
-Hé!- Kiáltott, hátha valaki menekülni kezd és el tudja kapni. Se hang, se rezdülés Light egy zsebkést hajított a bokorba, és sikításszerű hangot hallott. 
-Maradj, ahol vagy!- Az alak nem hallgatott a fiúra. Egy róka ugrott ki a bokorból. 
-Byron Innentől csak embert ugatsz!- Byron meghúzta magát, és hazamentek. Mikor hazaért, csak köszönt apjának, és felment a kutyájával. 
Rose lassan hazaért. 
-Sziasztok! -köszönt halkan. 
-Szia! -lépett oda az anyja. -Események? -mindig ki akart hozni a csöndes lányból egy beszélgetést. De ahogy mindig most se sikerült. A lány egy könnycseppet morzsolt el a szeme alatt és felrohant a lépcsőn. 
Light egész éjjel fent volt, és gondolkodott, vagy írta a lehetséges személyeket, módokat, okokat. Reggelre beszélt le a többiekkel találkozót, 8-ra. 7:30-kor megetette Byron-t, majd indult. " 


2. rész 

"-Mentem.- Nyögte oda az apjának. -Oké. Mikor jössz?
-Nem tudom.- Vont vállat. Már lépett volna ki az ajtón, mikor az apja utána szólt 
-Light! Mi történt tegnap?- 
-Miért?- Kérdezett vissza 
-Szótlan voltál, az éjjel magadhoz beszéltél, meg Byronhoz… Csak nincs valami baj?-  érdeklődött hevesen az apa. 
-4 nap múlva megtudod. 
-De én tőled akarom tudni!- 
-Mióta anya meghalt, nincs kinek jópofiznod, sosem érdeklődsz felőlem! Mennék, szia!- Köszönt idegesen, majd bevágta apja előtt az ajtót.
Hope volt az első, aki odaért.
Rose is odaért a gyűlésre.
Lassan a többiek is ott voltak. Hol az üres székre néztek szomorúan, hol a kukák felé tekintettek, ahol megtalálták Misa-t.
Light nem gondolta, hogy feloldja a kínos csendet, nem egy beszédes típus, de már Ő is kezdte kényelmetlenül érezni magát. Mégis kénytelen volt megszólalni. 
-Rose. Layla kiugrott. - 
A patkány a kukák felé vette az irányt.
-Layla, gyere vissza. -kiabált Rose. A patkány azonban eltűnt. Rose utána ment.
Light ráküldte Byron-t a patkányra, mert tudja, hogy nem bántja. Layla beszaladt két összeláncolt konténer közé, Byron csak ugatott, meg kapart, de nem tudta szétfeszíteni a kukákat.
Hope beszélni kezdett. 
-Reggel megtaláltam Sergio-t. -mondta félig sírva. Kibelezve a lábtörlő előtt… Bárki is teszi velünk ezt, én megkeresem, az biztos! -szánta el magát Hope. 
Light idegesen összehúzta a szemét, és összeszorította a fogát 
-Sergio? Nőstény, vagy hím volt?- Kérdezte, mintha sokat számítana.
-Itt most nem az lényeg. De hím. A legtökéletesebb férfi. -Mosolyodott el Hope
-Értem…- mondta halkan. -Valamelyik éjjel Byronra is rá akartak támadni. Akkor még nem tudták mivel állnak szemben. Egy talpig fekete ember volt, egy antiszociális, vad farkaskutyával. Talán Csehszlovák fajta. Byron csak a kutyán ejtett sebeket, az ember elmenekült. Valakinek mély perverziója lehet a háziállat gyilkolás…- Filózott hangosan Light.
-Az arcát nem láttam, ő is csuklyát hordott. - Tette hozzá.
-A rendőrség pedig nem tesz semmit. –folytatta Colby. 
-Majd mi megállítjuk! -jelentette ki Samantha. 
-Bármivel is állunk szemben, én nem fogok meghátrálni. -mondta Aaron.
-Egyetértek. Akárki is legyen ekkora pszichopata, Byron legyen az utolsó a családomban, akivel gyilkos végez!- szánta el magát Light. 
-Szóval jobb, ha elhagyja a csapatot az, aki gyenge, és nem bírja a vért. Nem lesz kevés… - Jelentette ki a fiú. 
Byron már nem a konténert kaparta. Eltűnt. Light viszont nem ijedt meg, tudta, hogy első hívásra jön. Visszahívta a kutyát, de semmi…
Felállt, majd megnézte, hol mehetett ki Byron. Egy lyukat talált a kerítésen.
Egyre hangosabban hívta, de nem jött vissza… Kirohant a kapun, és elkezdte keresni a kutyáját. 
-Szerintem maradjatok… De abban nem hiszek, hogy élve találom!-
A többiek bólintottak, de nem hagyhatták, hogy Light egyedül menjen, annak ellenére, hogy ügyes. Light egy elhagyatott ház mellett kötött ki. Hívogatta a kutyáját, de nem jött vissza. A többiek elindultak utána.
-Még ugatni se ugat… Pedig mindig szokott, ha a nevét hallja. - 
-Hátha hazament.- Tippelt Cheese. 
Light fél szemöldökét felvonva ránézett, majd elindultak a házuk felé.
-Itt nincs Byron. -csóválta a fejét Samantha, mikor a ház elé értek. 
Light bement az udvarra. Kicsit hátrább egy seregnyi madár szállt fel.
Byron-t vette körbe néhány holló. Light aggódva szólította a kutyát. 
-Byron?!
A kutya a földön elterülve ugatott egyet erőltetetten. A hollók a körülötte lévő vérre jöttek, és a fákról figyelték a kutyát. Light felnézett rájuk: a madaraknak vörös volt a szemük.
Chelsea azonnal a kutyához rohant. Látta, hogy a bal oldalán, egy szúrás van. Úgy, mint Misának.
-Itt valahol egy sorozatgyilkos jár szabadon… Aki macskát belez, embereket, és kutyákat szúr le… Mi jön még?! - kérdezte ingerülten. 
Bevitte Byron-t, majd elindult kifelé a kapun a többiekhez.
-Ööö, nem kéne dokihoz vinni Byront? -kérdezte Chelsea. 
-és elmenni hozzánk, hátha Layla is hazament? -kérdezte Rose. 
-Vagy ha valaki hazaviszi őket… -gondolkodott Aaron.
-Nem. Semmi baja, csak vérzik. Csontot nem ért a szúrás, épphogy a hegy átment a bőrén. Lefertőtlenítettem, semmi baja nem lesz. Nem olyan kutya- Közölte nyugodtan Light.
Rose elővett egy kis almát a zsebéből és hívogatta a patkányt. 
-Semmi! –mondta. -Nem nagyon szokott elszökni!
Light csak némán hallgatta, amíg a többiek beszélgetnek. Nem akart sokat hozzáfűzni semmihez.
-Félek, hogy őt is bántották! -szomorodott el Rose.
-Reméljük nem... Patkányt ritkán tudnak elkapni. - Nézett rá Light
-Menjünk el hozzátok. Ha ott van, és ha őt is megszúrták, az veszélyes lehet egy ilyen kis jószágnál. -ötletelt Aaron.
Rose-nak eltorzult az arca, látszott, hogy mindjárt sír.
Egy könnycsepp végigfolyt az arcán. Samantha vigasztalta. 
-gyere, nézzük meg, biztos nem lett semmi baja. -ölelte meg Sam.
Elindultak Rosékhoz.
Light az ajtóra nézett, titkon nagyon aggódott Byron-ért. Végül erőt vett magán, és követte a többieket.
-Van neki ilyen esetre egy kutyaajtó beszerelve. -Mutatott a szerkentyűre Rose. 
-Akkor biztosan bement! -mondta Sam.
-Mi is menjünk be. -javasolta Hope. 
Rose elővette kulcsát, és kinyitotta az ajtót. A benti lábtörlőn hevert Layla kicsit véresen.
-Ez már hihetetlen.. 3 állat egy nap alatt? Hova lehet ezt még fokozni?- értetlenkedett Light. Ekkor a távolból visszhangszó ugatás hallatszott. Egy sánta kutya lépegetett a távolban. 
-Az ott… Nem Byron?- kérdezte Sam. 
-De…- válaszolt halkan Light. Nem értette, hogy jutott ki. Az ajtó, kulcsra volt zárva, és senki nem volt otthon. 
Byron lassan, sántítva odaért, vérfoltos fáslival az oldalán, és lábán, szájában a hámjával, és a pórázzal.
Rose felvette a kicsi patkányt és egy zsepivel törölgetni kezdte a sebeit. 
-Édesem! Ne halj meg!-mondta elfojtott hangon.
-El kéne vinni orvoshoz, infúzióra kötni. Kicsi állat, bármi történhet vele. - Javasolta Light. Rose könnyes szemekkel bólogatott.
Cheese megsimogatta Byront. 
-Olyan hűséges kutya. -mondta mosolyogva.
Light elmosolyodott. 
-Az. Pedig meg se érdemelném…- Mondta a rajta ritkán látott mosollyal és pórázra kötötte a kutyát.
-Hope csak csóválta a fejét. Kedvelte Light-ot.
-Mekkora seb van Layla-n? Nagyon komoly?- Érdeklődött Light.
-Kicsi, dee, neki lehet, hogy súlyos. -mondta pityeregve Rose.
-Sőt eléggé biztos. Nincs messze a doki… Fel kéne vinni!- Mondta Light.


Rose kinyitotta az ajtót és gyors járásban elindult, megvárta a többieket."


5. rész

"-Hol lehet?-kérdezte Ally.
-Mindegy, úgyis ideér. kezdjük a filmet! -mondta Cheese. 
-Mit fogunk nézni?-kérdezte Colby.
-Nos -kezdte Aaron. -Van Bárányok Hallgatnak, Sikoly, A tűz, Halál a kisvárosban, 2012........ ja, meg Fűrész, A Kör, Péntek 13.-a. Asszem ennyi. 
-te egész nap horrorfilmeket nézel, vagy mi a francnak neked ennyi? -nevetett Colby. 
-Ha tudnád, még mennyi DVD-m van…
-Szerintem legyen a Halál a kisvárosban! -mondta Colby.
-Azt egyszer már láttam. Majd beszartam rajta. -nevetett Samantha.
- Akkor mást nézzünk?-kérdezte Aaron.
- Miért, talán félsz? -provokálta Chelsea.
- Nem! Azt nézzük! -mondta dühösen Sam.
Aaron egy-egy pillantást vetett a két lányra, majd elindult a tv felé, berakni a filmet.
Elkezdődött a film. 
Mindenki izgatottan falta a popcorn-t.
*Egy nő fésülködött otthon, a lakásában. Nem sejtette, hogy valaki van bent. Egyszer csak a betolakodó nekiront, majd vagy 10x beleszúrja kést.
Sam szinte ugrált a fotelen, de nem mert sikoltani Chelsea miatt.
-Én kimegyek még, hozok Chipset. -mondta Sam. 
-ne menjek veled? A végén még elkap a mészároos! - ijesztegette Colby. 
-A francba Colby! -nevetett Sam, majd kiment. Az út a konyhához, a bejárati ajtó előtt vezetett. Amikor Samantha odaért, zörgést hallott. Nézett egy darabig, egyszer csak nyikorogva kinyílik az ajtó. Sikít egy nagyot. 
Light lép be rajta és furán néz a lányra.Mindenki nevetni kezdett.
-A rohadt életbe Light! 
- neked is szia! 
-El sem hiszed, mennyire örülök, hogy te jöttél be az ajtón. -nevetett Samantha.
Most már Light is nevetni kezdett. 
-Naa!-mosolygott Sam.
Light a fogasra akasztotta a kabátját. Colby odakiabált neki. 
-Light, kísérd már el Sam-et, mert nem mer kimenni chipsért.
-Egyedül is menni fog!-mondta Sam. 
-Csak nehogy a következő vendég a mészáros legyen! -ijesztegette tovább.
Sam beviharzott a konyhába.Kihozott egy zacskó chipset és hozzávágta Colby-hoz.
Az kibontotta a chipset. 
-Hé, add már vissza! 
-Hát, azt hittem, azért dobtad ide, mert nekem akarod adni.
-Csak mérges voltam rád, te tökfej!-morgott Samantha. 
-És én nem is kapok?
Sam leült Colby mellé. Kivett egy chipset a zacskóból, majd Colby szájába tömte azt. 
-tessék, itt van a chipsed!
-Huh! Etetés! -mondta gúnyosan Colby amikor megrágta a chipset.
-Hát, igen. Az ilyen fogyatékosokat, mint te, már csak etetgetni kell.
Colby a film felé fordult,nem tudta mit válaszoljon.
Ezt még visszakapja! Gondolta magában Colby.
-Végre csönd!-mondta Aaron.
-És a filmet is élvezhetjük, nem csak Sam és Colby marakodását hallgathatjuk. -egészítette ki Cheese.
-Hol voltál Light? -kérdezte szinte suttogva Hope.
-El kellett intéznem valamit!-suttogta a fiú.
Hope gyanakvóan nézett Light-ra, de gondolta, nem boncolgassa a témát. Innentől már csak a filmre koncentráltak, azonban hamarosan vége lett.
-Ezt még nem láttam. Melyik film?- érdeklődött Light
-Halál a kisvárosban. -Informálta Aaron.
-Tényleg? Az régebbi film.. Ez nem a rendezői változat?- Kérdezősködött Light.
-De lehet.-mondta Aaron.
-Azért volt akkor ilyen semmitmondó. Még Byron se ugatott.- Nevette el magát Light. 
-Hogyhogy semmitmondó?!- háborodott fel Sam. -Én rendesen félek!
-Mert te még nem láttad az eredetit!- mosolygott gúnyosan Light.
Sam kicsit elszégyellte magát. 
-na, mi lesz a kövi film? -kérdezősködött izgatottan Ally.
-Mik vannak még?- kérdezte Light. -Milyen világ már ez, hogy be se avattok.. Szörnyű.- ironizált fapofával, majd felvette a DVD-ket és átnézte. 
-Na? Van amit még nem láttál?- törte meg a csendet Colby 
-Van. De nem ezek közt.- nézegette a borítókat a fiú.
-Akkor úgy tűnik, hogy olyat nézünk, amit a "nagy Light" már látott! -gúnyolódott Ally.
-Nahát, valakinek megvan még a humora!- mosolygott Light.- Cheese, van még horror DVD-d?- 
-Van, várj.- szaladt ki, és egy nagy köteg DVD-vel tért vissza.
-Mintha itt lakna. Úgy közlekedik Chelsea Aaron lakásában. Egy csomó cucca is itt van. -Suttogta Colby gúnyosan Allynek.
Light a borítókat nézegette végig. 
-The Thing, Carrie, Gonosz Halott, Silent Hill, Az Elnémultak, Frost... - olvasgatta hangosan. - Jók! - mondta mosolyogva. 
- Az Elnémultak jöhet?- kérdezte Aaron 
-Ha mindenkinek jó.- egyezett bele Light. 
Rose kikapta Light kezéből a lemezt, majd betette a lejátszóba. Light elkerülte a szabad helyet a fotelban, és Ally mellé ült.
-Hozok még chipset. -mondta röhögve Sam. 
-te, neked meg fog ártani a sok chips. -nevetett Colby.
-El fogsz hízni, Sam. Ugye nem akarod ezt?- ragozta tovább Light. 
Colby tovább akarta volna fokozni, de Sam addigra kiment a zacskóért. 
-Ezt nem vágod hozzám?- játszotta a sértettet Colby
Amint Sam bejött, az egyik zacskó Lighthoz vágta, a másikat meg Colby-hoz. 
-Hé, és én nem kapok? -cukkolta Aaron.
-Neked adom.- vágta a fejéhez Light. 
-Tessék Sam, egyél!- idegesítette tovább a lányt Colby 
-Ally, olyan vagy mint egy retardált fóka, minden oké?- kérdezte vigyorogva a röhögő lányt Light.
Ally csak megrázta a fejét, és tovább röhögött.
Ally rég volt ilyen boldog, mert ahova költöztek ott nem tudott barátokat szerezni. Nagyon élvezte ezt az egészet.
Light-nak titkon nagyon sokat jelentett, hogy Ally boldog. 
-Te tudod. Mehet a film?-váltott témát. 
-Indítsd!- egyezett bele Aaron.
Light elindította a filmet. 
-Elfogyott a pop-corn!Ki hoz?-kérdezte Colby és közben Sam-ra pillantgatott.
Nem vagyok futár! Hotz magadnak! -válaszolt Samantha.
Colby kiment a konyhához.Visszafelé az ajtónál megállt és "rémülten"kérdezte: "


9. rész

"-Itthagylak titeket, majd jövök.- mondta halkan Light, majd kiment
-Szia Anya, szia Apa!- üdvözölte fáradtan szüleit. 
-Hogy vagy? -kérdezte kétségbeesetten az anyja. 
-Mint akit felvágtak?!
*Jogos* gondolta Light. Becsukódott az ajtó. 
-Na, hogy van?- kérdezte Colby 
-Hallottad: Mint akit felvágtak.- mondta Light.
Colby fintorgott egyet.
-nem vicces! -állította le Allyt az anyja. Hoztunk neked ruhát, a nővérek azt mondták, sokáig itt fogsz még lenni. 
-Fantasztikus... -dünnyögte.
-Nyugi! Mi mindig ha időnk engedi, bejövünk!
-Meg biztos River is!- egészítette ki az apja. 
-Light.- mondta Ally. -Light a neve..-
-Akkor Light... -mondta.
-Nekünk most rohannunk kell tovább! -hadarta az anyja.
-Hova tovább?-értetlenkedett Ally,kicsit még kótyagos volt.
-Áh, még ezernyi dolgunk van.
-Akkor sziasztok!-mondta a lány.
-Szia! -köszöntek a szülei, majd kiszáguldottak az épületből.
Light visszament a terembe. Leült egy székre.
-Nemsokára el kell mennem vagy 10 percre. - mondta halkan Light. 
Ally bólintott majd témát váltott. 
-Apám le Riverzett.- mondta. 
-Ó, hogy nem tud leszokni róla... -"örvendezett". 
Megszólal Light telefonja. 
Felveszi. Egy ideig csak hallgat, majd benyög egy "Oké"-t. 
-Mennem kell, rögtön itt vagyok.- mondta. 
-Oké.- bólintott Ally 
-Kit küldjek be? Vagy jobb lenne egyedül?- kérdezte Light
-Jobb egyedül. 
Light bólintott, majd kiment.
Ally elővette a telefonját és valamit pötyögni kezdett rajta.
Light odaért a tárgyaló helyükre.
Már várták.
-Mi volt olyan fontos?-kérdezte.
-Talán az, hogy az unokahúgod gyilkosa, újabb akcióra készül?! -idegeskedett Aaron.
-Hogy érted ezt? -érdeklődött Light. 
-Risa Parker, 22 éves nő, tegnap tűnt el. -informálta Chelsea.
Light nem szólalt meg csak gondolkozott magában: Biztos, hogy ő volt?
Végül csak kibökte: -Honnan tudjátok, hogy ugyan az az ember rabolta el Risát, már ha egyáltalán elrabolta valaki, nem pedig csak elment, mint aki Misát megölte? 
-fiatal nő. Risát nem úgy ismertem, mint aki fogja magát, és 2 napra eltűnik. -mondta Chelsea. 
-Ismerted Risát? -csodálkozott Light.
-Igen.-mondta egyre halkuló hangon Chelsea.
Mindenki meredt szemmel nézett rá. Risának nem volt túl jó híre. 
-Jól van, na! Általánosban osztálytársak, és legjobb barátok voltunk! 
Erre még furcsábban nézett mindenki. Chelsea már kezdte rosszul érezni magát. Aaron ekkor témát váltott.
-Most csak azzal foglalkozzunk, hogy megtaláljuk a gyilkost!
-És mégis hogy akarod megtalálni? -érdeklődött idegesen Light. Vissza akart menni inkább Allyhez.
-Adatokat gyűjtünk....-mondta de maga se tudta, hogy találnának használható adatokat. Max, ha megtalálnák Risa holttestét.
Light elköszönt, majd visszaindult. 
-Ennyire hiányzik máris Ally? -gúnyolódott Colby.
-Hagyjál békén!-mondta.
- A többiek egymásra néztek. Mikor Light távolodni kezdett, Hope megszólalt. 
-Mióta Ally itt van, Light meghülyült!
-Igen.-bólintottak a többiek.
-Na jó, mit csináljunk ma? -kérdezte Sam. 
-Egyél sült szöcskét! -nevetett Colby.
-Hehe. Inkább menjünk haza.. - tanácsolta Hope
-Szarrá fogom magam unni! -nyavalygott Colby.
-Akkor te egyél sült szöcsit!-mondta Sam.
Erre Colby csak a szemeit tudta forgatni.
-Szívesen kérek apámtól.-nevetett Aaron. 
-Köszi nem kérek! 
-Tényleg?Sok van és csak Ő eszi.
-na meg Saam. -mosolygott Rose. Már teljesen megnyugodott, hogy nem az Ő mocskos ügyei miatt halt meg Misa.
-Én sem kérek.Azt mondják,hogy a okos emberek el tudják magukat foglalni!-mosolygott gúnyosan Colby-ra Sam.
-Akkor én ma nem fogok unatkozni. 
-Tényleg? Pedig 5 perccel ezelőtt még azt mondtad, hogy " szarrá fogod magam unni". -gúnyolódott Sam. 
-Mozi? -érdeklődött sietősen Hope.
-Jó!-mondta Colby,hogy kimentse magát a kínos helyzetből.
-Horror, vagy vígjáték? -kérdezte sietősen a lány.
-Horror!-mosolygott Sam.
-De Saam!! Ott nincs sült szöcsi! Akkor már inkább Aaronéknál filmezzünk! -viccelődött Rose is.
-Visszajött az élet kedved!-mosolygott Chelsea.
-De majd ha te leszel a Silver Spring-i szurkáló harmadik áldozata, majd elmeegy! -rémisztgette Colby. 
A lány még mindig mosolygott,teljesen elfelejtette a múltbeli dolgokat.
Amikor Light visszaért Allyhez, ő már aludt. Egy furcsa alak ült a másik ágyon, de amíg visszafordult rendesen bezárni az ajtót, az alak eltűnt. A másik ajtó pedig résnyire nyitva volt. Gondolta, megnézi.


Halkan, de sietősen az ajtóhoz lépett, de senkit nem talált ott. Ally felébredt. 
-Szia! -köszönt kedvesen. 
-Ally?! Volt itt nálad valaki?" 


11. rész

"Tudta szerint Hope egyedül van otthon, ezért átment hozzá.

Hope nyitott ajtót.Váratlanul érte a vendég. 
-Nem zavarok?-mondta halkan Rose. 
-Dehogy!Gyere be!-tessékelte be a lányt.-Amikor leültek a kanapéra megszólalt:
-Valami gond van?
-Jól vagytok? -Kérdezte Rose gyorsan terelőként, mintha nem hallotta volna az előző kérdést.
-Ne tereld el a szót!Mi az?-mondta Hope.
Rose Rájött hogy valamit már mondania kell.

-Rose, mondd el! Hátha tudunk segíteni. -biztatja Hope. 
-Amikor hazaértem, találtam egy borítékot a lábtörlőn. -kezdte. 
-És? Mi volt benne? 
-Egy... egy kilincs... 
-Egy kilincs?! Miért pont egy kilincs? Ki küldte? -kérdezgetett Hope. 
-Régi ügy... -válaszolt tömören. Amint újra eszébe jutottak a régi, és az új dolgok, megint rossz érzés, és hányinger kapta el. Szédülni kezdett.
-Jól vagy?-kérdezte Hope.
Rose bólintott egyet, majd minden elsötétült. Néhány perc múlva viszont magához tért.
-Hozok vizet!-rohant el Hope.
-nem kell. -szólt megkésve Rose, miközben erőtlenül próbált felállni. Kikészíti őt Jacob.
-Szólni kéne a többieknek-gondolkozott a Hope.
Az egyik kezében a pohár vizet, a másikban pedig a telefonját tartotta.

Rose gyengének érezte magát majd felállt. 
-Nem vagyok ilyen gyenge!Nem kell segítség!-mondta szokatlanul határozottan.
-Maradj! -szólt Hope Rose-ra, majd hátrébb ment, és telefonálni kezdett.
Rose szomorúan visszaült a fotelra.
Jacob-on járt az esze végig. Észre se vette, hogy Laylát otthon hagyta.

Hope közben befejezte a telefonálást és Rose-hoz fordult: 
-Meg akarják nézni a levelet-mondta.

Rose sóhajtott. 
-Rendben. Menjünk- mondta halk, és kissé remegő hangon.

Elindultak Rose-ékhoz. Rose gyorsan beszaladt a szobájába, kezébe kapta Laylat,és a nehéz csomagot, és észrevétlenül visszarohant Hope-hoz. Innen egyenesen a tárgyalóhelyükre tartottak. Chelsea és Aaron már ott ültek. 
-heló! -köszönt gyorsan Hope, és sietősen leült a székre. Kikapta Rose kezéből a borítékot, és Aaronhoz dobta. 
Aaron olvasni kezdte. 

-Biztos,hogy nem egy tréfa?-kérdezte. 
-Nyúlj a boríték aljára!-mondta Hope.
-Kilincs? - nézett értetlenül Aaron. 

-Kilincs? - szólalt meg egy hang, mire mindenki hátranézett. 
-Light? Mit keresel itt?- kérdezte Colby
-bassza meg, én is a csapat tagja vagyok, nem?! -nézett kicsit dühösen a fiú. 
-De nem küldtünk neked üzit. -csodálkozott Hope.
-Mentem haza a kórházból és láttam,hogy Aaronék ide tartanak-mondta a fiú.
-és Allyt egyedül hagytad? -csodálkozott Rose. Mostanában igen beszédes lett. 

-Egyedül és el képes tartani magát, és gondoltam, fontos lehet, ha már másodszor jöttök ide. 
-Ok. -ennyit válaszolt Hope. 
-Jacobhoz visszatérve... én is elolvashatnám a levelet?
-Persze!- dobta oda Aaron, majdnem fejbe vágva Sam-et 
-Kösz.- mondta majd elolvasta a levelet.
- ez kétségtelenül Jacob. -erősítette meg Light. 
-de miért pont kilincs?! Miért egy kilincset tett oda?! -k rdezte Aaron.
Light egy ideig hallgatott. 

-Rose. Hozzád dobták be?- 
-Aha. - nyögte. 
-Akkor te biztos tudhatsz valamit.. - próbálta faggatni a lányt.
-Nem tudok semmit, én én sem értem mi az a kilincs! -hadarta Rose. 
-Ha nem tudnád mit jelent a kilincs nem ájultál volna el. -buktatta le a lányt Hope.
- 1:0. Meg amúgy sem ezt küldte volna. Tudta volna, hogy nem értenéd.- mondta Colby
-De! De értem. -monda végül Rose. -Hosszú sztori, úgyhogy ha nem akartok egy 3. ájulást is, akkor ne beszéljünk róla.
-Rose...- sóhajtott Light -Mindegy, a lényeg, ha nem bízol bennünk, ne mondd el.- egyszerűsítette le "monológját" 
-Má...már hogy ne bíznék bennetek?! A... a legjobb barátim vagytok... már va...vagy 4 éve! -magyarázkodott.
-Nagyon dadogsz...- kötött bele Sam.
-S...Sam?! -mondta remegő hanggal.
-Mivan?- kérdezett vissza ijedt tekintettel.
Rose már megint ájulás közeli állapotba került. "


Ha kíváncsi vagy a történet végére, érdemes benézned erre a blogra! 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése