Négy kritika + Alisson újra aktív! :D

Sziasztok!

Hűha, nem is tudom mikor írtam utoljára bejegyzést erre a blogra. Nagyon sajnálom, de nyáron szerintem nem sokan ülnek több órát a gép előtt. Egy biztos már nagyon rég, de most az összes rendelésemmel sikerült elkészülnöm. Így újra AKTÍV vagyok és rendelhettek tőlem bátran. Nem ígérem, hogy pár napon belül tudom hozni a rendeléseket, de igyekszem egy kb. egyhetes intervallumot betartani. Kivétel ez alól a jövőhét, mert a hétvégén utazunk, de a jövő héten (ha lesz rendelésem) a suli mellett is igyekszem kikapcsolódásként elkészíteni őket. A mostaniak közül egyet nem tudtam elkészíteni mégpedig a Veled, de nélküled című blogról, mert nem engedi megnyitni.

Szörnyű, hogy újra iskola van, nem tudom ti hogy vagytok vele, nekem szívás ez az év, de nem regélek itt tovább. A lényeg, hogy rendelhettek tőlem is nyugodtan! :)

( http://miisz-art.blogspot.hu/ )

Tetszik a blog alapgondolata, hogy amellett, hogy saját írásaitokat publikáljátok, mások is küldhetnek be novellákat. Valamint az íróknak adott tanácsok is tökéletesen helytállnak. Érdemes elolvasni az össze menüpontot ezen belül még gyakorlottabb íróknak is, hiszen mindig lehet tanulni valami újat, ha felhívják rá a figyelmünket.

Az írásaitok külön műfajokba vannak sorolva, így mindenki kénye-kedve szerint válogathat, ami rendkívül praktikus. Ugyan egyik történet sem hosszú, de az írásmódotok élvezhetővé teszi ezeket az akár rövidnek mondható műveket, de annál nagyobb jelentéstartalommal bírnak.

Gratulálok a blog sokszínűségéhez és további sok sikert kívánok! 

( http://www.assisivarosa.blogspot.hu/ )

Történet / Szereplők:

A szereplők és a rövid leírás alapján egy elég komoly témával foglalkozik a blogod, sőt inkább kettővel. Az egyik a hírnév a terhe, a másik pedig egy barát elvesztése és annak feldolgozása. Érdekes ilyen történetről még nem olvastam, így örömmel kezdek neki.

Ilyen fajta prológussal sem találkozok gyakran, de meg kell mondjam, hogy talán jobb lett volna, ha az érzéseit egybe írod le és nem így naplóbejegyzésekben, mert így nem tűnik túl személyesnek, elolvassa az ember, de nem tudja magát beleélni igazán.

Sajnos csalódtam már az első részben, mert a leírásodból totálisan gyerekesnek tűnik az egész probléma, ami nem igaz, mert elhiszem, hogy megrázza őket, de valahogy a fogalmazásmódod, vagy nem tudom mi miatt, de elveszti a komolyságát a téma.  Nem tudom igazán beleélni magam és meghatni sem tud. Valószínű csak én vagyok ilyen fatuskó, vagy nem tudom, de ettől függetlenül megfelelő hosszúságú részeket írsz.

Mást nem nagyon tudok hozzáfűzni. Sajnálom, hogy rövid lett.

( http://adropofbloodonedirection.blogspot.hu/ )

Történet /Szereplők:

Stella személyiség leírása nekem kicsit sok. Konkrétan leírod, hogy mi is ő, így elveszed a gondolkodás lehetőségét is az olvasótól. Pontosabban ez olyan, mintha leírtad volna Harrynél a múltja fontos titkait. Ezt nem tetted, úgyhogy az ő leírása már elnyerte a tetszésem. A többi szereplő is tökéletesnek mondható, bár talán az erejüket nem kellett volna annyit részletezni, meg a kapcsolatokat se, mert elég ha a fejezetek során derül ki minden, de ez persze nem hiba, csak így nincs meg  a varázsa, hogy helyzetekből derüljön ki, minden. Valamint, azért sem tartom jó ötletnek ennyire leírni mindent, mert sok a szereplő és mire az olvasó a végére ér, talán már az első szereplő bemutatását el is felejti.

A prológusod inkább nevezném nagyon rövid leírásnak, de leginkább a helyedben én kitettem volna az oldalsávba, mint idézet. Az első három sort sikerült úgy megfogalmaznod, hogy hatása van, viszont a második fele már egyértelműen tömegcikk, így az számomra egyáltalán nem volt élvezhető.

Hát nem igazán jutok szóhoz és sajnos rossz értelemben. A fejezetek iszonyatosan rövidek. Látom, hogy kétnaponta érkeznek, de senki sem várja el, hogy ilyen hamar jöjjön rész. Inkább várnának egy hetet, de legalább olyat kaphatnának, ami kérdéseket vet fel és további izgalmakra ad okot. Az általam elolvasott első három fejezet együttesen sem tesz ki egy kielégítő részt. Arról nem is beszélve, hogy ugrálsz az igeidők között. A legalapvetőbb dolog, hogy eldöntjük, milyen igeidőben szeretnénk írni és utána figyelünk rá, hogy annál is maradjunk.

Maga a történet, nem lenne rossz, de a leírás módod túl felszínes és egyszerű. Sokkal hosszabban le lehetett volna írni már az elején a gondolatmeneteket,a hangulatot, a környezetet és nem feltétlenül szükséges ugrálni a szemszögek között. Egy személy nézőpontjából is le lehet írni a többi szereplőt és akkor kerek egész gondolatmeneteket olvashatnánk.

Magukról a szereplőkről semmit sem tudok írni, mármint a személyiségükről, mert semmi nem derült ki róluk eddig. Sem a hozzáállásuk a dolgokhoz, sem pedig az érzelmeik, pedig ezek megismerése nélkül lehetetlenség megkedvelni vagy együtt érezni a szereplőkkel, akik ebben az esetben tényleg szereplők és nem pedig karakterek.

Összességében nem lenne rossz a történet, de sajnos ilyen rövid fejezetekbe nem lehet belemerülni és igazán beleképzelni magunkat a helyzetbe. Nem akartalak megbántani és lehet, hogy csak nekem nem nyerte el a tetszésem az egész, mivel így is rendelkezel 42 olvasóval, ami nem kis szám. Tényleg nem akartalak megbántani.

( http://ezertmegmegfizetsz.blogspot.hu/ )

Történet / Szereplők

A szereplőket, a te esetedben a leírás alapján nyugodt szívvel nevezem karaktereknek, mert mind és főleg a főszereplők erősnek tűnő személyiséggel lettek felszerelve. Bár gyakoriak az ilyen menő vagyok és kihasználom lány-, illetve menő vagyok, de nem úgy viselkedek fiú karakterek, ami nem baj, mert minden az írásstílustól függ szerintem, úgyhogy vágjunk is bele a történetbe.

A prológus varázslatos lett. A szomorú érzéseket sokkal nehezebb hitelesen leírni, mint a boldog vagyok minden tökéletes részeket, úgyhogy külön gratulálok hozzá, amiért ennyire átérezhetőre és meghatóra sikerült megírnod. Szép munka!

Wáó! Az első fejezet elolvasása után teljesen megszerettem a hősnőnk viselkedését. Nem túloztad el a hülye plázatyúk álca megvalósítását. Minden gondolata egymásra épül és egyszerűen imádom, ahogy a dolgokat látja. Teljesen azonosulni tudtam vele és minden szavát faltam a szemeimmel. Számomra egy tökéletes főhősnő!

Hihetetlen történetet és jellemeket sikerült összeraknod. A fejezetek bár első ránézésre elég hosszúnak tűnnek, de ha az ember elkezdi olvasni, valahogy belemerül, és csak azt veszi észre, hogy hopp már vége is van. Legalábbis én így voltam vele.

Tökéletes a történet csak így tovább!