Interjú #18

Sziasztok! 

Ismét egy interjút hoztam nektek, az interjú Bia Joyról és az ő blogairól készült. 

Blog1: xxx , Blog2: xxx  

1. Miért kezdtél el blogolni/írni? 

Egyik barátnőm megszállottként kezdett blogokat olvasni, engem is bemutatott ennek a világnak, így vele együtt egy hónapig csak olvasóként voltam jelen. Azután eszembe öltött egy régen elfeledett sztori, és gondoltam, miért ne? Tetszett, ahogyan az írópalánták kommunikálnak az olvasóikkal, és mivel mindig is vonzott az írás, másfél évvel ezelőtt belevágtam.

2. Milyen hosszúra tervezed a történetet?

Eddigi történeteimnél általában pontosan tudtam, hogy hány fejezetet szeretnék, és ezeket gyakran sikerült is eltalálnom. Most azonban, negyedik sztorimon dolgozva bizonytalan vagyok ezzel kapcsolatban. Harmincra számítok, de talán valamivel több lesz.

3. Honnan jött a történet ötlete?

Őszintén szólva nem emlékszem már. Minden bizonnyal a szobámban ülve egyszer csak megfogant az ötlet.

4. Mi motivált téged?

Motiválnak az olvasóim, és mostanra már tulajdonképpen a megszokás is, ami egyszerűen elképesztő. Máson nem jár az eszem, csak a történeteimen, így mikor géphez kerülök - ami így nyáron nem ritka jelenség - élvezettel pötyögöm be az újabb sorokat. Szeretem ezt csinálni, boldoggá tesz.

5. Érezted már úgy egy-egy fejezet után, hogy nem érdemes tovább folytatnod az írást?

Szerencsére nem. Ha elbizonytalanodom, mindig felteszem magamnak a kérdést: élvezem, hogy ezt csinálom? Mivel a válasz újra meg újra igen, folytatom. 

6. A főszereplőid belső tulajdonsága mennyire hasonlít a te belső énedhez?

Ez változó. Előfordul, hogy rám kísértetiesen hasonlító lányt alkotok, máskor viszont a szöges ellentétemet vetem papírra. 

7. Amikor írsz, beleképzeled magad a szituációkba, és aszerint írod meg, ahogyan te cselekednél?

Inkább a szereplőim bőrébe képzelem bele magam, aszerint cselekedtetem őket, ahogy belátásom szerint az egyéniségük miatt ők döntenének bizonyos helyzetekben. 

8.  Előre megtervezed az eseményeket, vagy csak leülsz írni és hagyod, hogy spontán szülessenek meg?

Arról már az elején sziklaszilárd elképzelésem van, hogy miként fog befejeződni. De, hogy mi történik az első és az utolsó fejezet között, az gyakran még számomra is rejtély, az általában spontán. 

 9.  Van valami szokásod írás közben? Mondjuk zene hallgatás, vagy hogy csak a nap egy bizonyos szakaszába tudsz írni.

Nincsen semmi különleges szokásom. Szeretem, ha nem zavarnak meg közben, de ez gyakran elkerülhetetlen. 

10.  Mesélnél magadról?

Meglepően pozitív és életvidám vagyok, ennek ellenére könnyű meghatni és megríkatni. Túl gyorsan és túl sokat beszélek, ami általában megmosolyogtatja az embereket, így nem készülök leszokni róla. Tizennégy évesen, a gimnázium kapujában állva kissé aggódom, nem tudom mire számítsak az elkövetkezendő négy évben, de örömmel vágok bele, hiszen ez is egy új élmény lesz.

Köszönöm az interjút!