2014. augusztus 10., vasárnap

Blogajánló #9

A Drop of Blood 


Prológus: 

"Minden ember rajong valamiért/valakiért.
És sok olyan volt, akinek ez a rajongás az életébe került
Imádtam az Alkonyatot,de felnőttem és felfogtam,hogy vámpírok,csak a mesékben vannak.
Most a One Directionért vagyok oda.
Ők a jófiúk, tökéletes hanggal és kinézettel...
Vagy mégsem?!
Mindennek ára van és nem minden az, aminek látszik...♥" 


Részletek a történetből: 

"2.Fejezet : Meglepő találkozás

Éreztem,ahogy érzékeim még jobban kiélesednek.

És futottam,rohantam,hogy elérjem.Egy lány volt az hosszú,göndör,barna hajjal.Szép volt,talán emberként tetszett is volna.De nekem már nincs szívem.És csak a homlokán lévő kis sebre tudtam koncentrálni,amiből csöpög a vér.Odarohantam hozza,szabaddá tettem nyakát és már majdnem beleharaptam,amikor valami vagyis valaki ellökött.Neki egy fának,ami reccsenve tört szét.Felnéztem és megláttam Harryt.Nem értettem,hogy miért csinálja ezt.Hisz ő és Zayn szoktak még rajtam kívül emberek vérét is inni.
- Harry,mi ütött beléd?-kérdeztem tőle."

30.Fejezet Kelletlen szembesülés

Gyorsan összeszedtem magam és még utoljára belepillantottam a tükörbe,ami most nagyon nem azt mutatta,amit szerettem volna.Lassan lebotladoztam a lépcsőn egyenesen a konyhába. Liam aggódóan követte a mozdulataimat,a többi fiú pedig csak mosolygott.Szerintem itt már mindenki tudja mi történt az este.Remek,mondhatom jól kezdődik ez a reggel.
-Jó reggelt-köszöntem és nekidőltem az asztalnak.
-Neked is Stell!Mond csak,hogy telt az estéd?-kérdezte Zayn,avval a hülye vigyorával.
-Köszi Zayn,jó volt.-mosolyogtam,mintha nem tudnám mire célozgat.
Szellôt éreztem magam körül és Harry isteni illatát.Pár pillanatra megijedtem hirtelen felbukkanásától,de ez az érzés gyorsan megváltozott és boldogság lépett helyébe,mikor meghallottam hangját.
-Jó reggelt szépség!-suttogta fülembe és szorosan átölelt.
Felszisszentem a fájdalomtól.Nem lehet igaz,hogy ilyen hamar lebuktam,hogy valami nem stimmel velem.Mosolyt erőltettem arcomra. Harry elhúzódott és gyanakodva méregetett. Liamra néztem,hátha kiment a helyzetből,de már késő volt.
-Stella,mi a baj?Ki bántott?-kérdezte aggódóan és ingerülten Harry.
Megfogta a csuklóm én pedig elhúztam.Szeme megállt a karomon és kifejezéstelen arccal bámulta egy ideig a foltokat.
-Stella...mond,hogy ez...-kezét rátette a csípőmre,hogy magához húzzon és megtudjon ölelni.
Szerencsére még mindig nem jött rá.Elhúzódtam félbeszakítva mondatát,mert nem akartam,hogy észrevegyen bármi mást is a karomon kívül. Egy hirtelen mozdulattal elkapta kezem és felhúzta a pólóm.Ránézett kezére majd vissza a derekamra.A keze pont ráillett a foltokra.A jelenetet a többi fiú is szótlanul nézte,de én most csak Harryt láttam.
-Francba!Rohadt élet!-kiabált Harry és több méterrel arrébb rúgott egy széket.
Beleütött az asztalba,ezáltal széttörve azt.


Nem akartam,hogy miattam legyen szomorú.Borzasztó érzés így látni őt. Niallt és Zayn lefogták Harryt,hogy ne tegyen kárt sem magában,sem pedig semmi másban.Odaszaladtam hozzá,megfogtam az állát és felhúztam,hogy a szemembe nézzen.Szemeiben pár könnycsepp csillogott,amit alig hittem el." 


Ha tetszett a történet, vagy megfogott a prológus, feltétlen nézz be erre a blogra! 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése