2014. július 13., vasárnap

Interjú#11

Sziasztok!


Ismét egy interjút hoztam nektek, az interjú Bernadett-ről és az ő blogjáról készült.



1. Miért kezdtél el blogolni/írni?

Egyrészt azért kezdtem el blogolni, mert muszáj volt kiírnom magamból az érzéseimet, és mert szinte mindig akadtak jó ötleteim, amiket le akartam írni. Másrészt pedig azért, mert nekem az olvasás és egyéb dolgok mellett ez is hozzátartozik a kikapcsolódásomhoz.


2. Milyen hosszúra tervezed a történetet?

Őszintén, már nem fogom sokáig húzni ezt a történetet. Még legalább három rész várható, de az is lehet, hogy több. Mindenesetre, nem akarok harminc fejezetig elmenni, mert akkor már unalmassá válna az egész.


3. Honnan jött a történet ötlete?

Bármilyen hihetetlen is, de ezt az egész történetet megálmodtam. Lehet, hogy nem ugyanezekkel a részletekkel, de megálmodtam. :)


4. Mi motivált téged?

Most visszagondolva, nem is igazán tudom. Talán az, hogy jó magam is meg akartam tudni, hogy mi történik a szereplőkkel egy-egy fejezet befejezése után, továbbá meg akartam mutatni a világnak, hogy én is képes vagyok egy jó történetet kiadni a kezeim közül, a sok ostoba sztori után, amikkel a a "pályafutásomat" kezdtem.


5. Érezted már úgy egy-egy fejezet után, hogy nem érdemes tovább folytatnod az írást?

Nem, nem éreztem.


6. A főszereplőid belső tulajdonsága mennyire hasonlít a te belső énedhez?

Nem igazán akartam olyan szereplőket alkotni, akik hasonlítanak rám. Inkább egyedi tulajdonságokkal láttam el őket. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kaptak "belőlem" is valamit, de tőlem függetlenek.


7. Amikor írsz, beleképzeled magad a szituációkba, és aszerint írod meg, ahogyan te cselekednél?

Beleképzelni beleképzelem magam, de a szereplők tőlem függetlenül oldják meg a gondjaikat. 


8.  Előre megtervezed az eseményeket, vagy csak leülsz írni és hagyod, hogy spontán szülessenek meg?

Nagyon nem szoktam előre tervezni (van, amikor igen, de az ritka), mert úgysem azt fogom csinálni. Leülök, és ami az eszembe jut, azt írom le.


 9.  Van valami szokásod írás közben? Mondjuk zene hallgatás, vagy hogy csak a nap egy bizonyos szakaszába tudsz írni.

Zenét van amikor hallgatok, de nem mindig, mert mostanság sokszor el szokta terelni a figyelmemet. Nem igen mondanám azt, hogy a nap csak bizonyos szakaszaiban tudok írni, mert nem igaz. Nekem csend és egyedüllét kell az íráshoz, ha az megvan, akkor akármikor alkalmas vagyok rá.


10.  Mesélnél magadról?

Hát, mit is meséljek? Egy hideg januári napon láttam meg a napvilágot. Romániában élek a szüleimmel, és ottani magyar iskolába is járok. Megpróbáltam román szakon, de nem ment, így inkább maradtam a magyarnál. Már óvódás korom óta foglalkoztatott az írás, költészet, így mindig előre kiolvastam a házi olvasmányokat, a verseket ha nem tudtam, akkor átköltöttem és senki sem vette észre. Rengeteg olimpiászon és helyesírási versenyen vettem részt, egyszer pedig eljutottam az országos szintre is. Még mindig emlékszem, hogy milyen boldog voltam, amikor a sulink pénzzel ajándékozott meg minket ezért. Az írással folyamatosan 2012 nyarától foglalkozom, kisebb megszakításokkal. Bármennyire is próbáltam távol tartani magam tőle a suli miatt, nem ment, mert annyi ötlet kavargott a fejemben, hogy egyszerűen képtelen voltam mit csinálni velük. Mostanra a költészetet hanyagolom, és inkább regényeket próbálok alkotni. Remélem, hogy egyszer majd az én könyvem is a könyvespolcokon fog pihenni, és az emberek elismerően fognak rám mutogatni, hogy "igen, ez a romániai lány képes volt kitörni". Mégis, a jövőmet nem igazán erre alapozom. Orvos szeretnék lenni, még akkor is, ha az egy eléggé nehéz szakma, és rengeteget kell tanulni, hogy elismert legyél. Nos, nagyjából ennyi lenne. :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése