 |
| Painful Charity |
A magyar directionerek megállás nélkül posztolják ki a közösségi oldalakra. A híradóban minden este láthatunk valami információt erről a napról. Szinte egész Európa ettől zeng. A naptól, ami teljesen megváltoztatja százak, talán ezrek életét. A magyar vízilabda válogatott és a One Direction tagjai egy négy hónapos jótékonysági projekt erejéig egybeforrnak, amire örök életükig büszkék lehetnek, hiszen a befolyt összeget az afrikai éhező gyerekek segítésére fordítanak. Ám, ennek célnak kemény ára van, és rengeteg munkával jár. Interjúk, koncertek, barátságos mérkőzések, amik a fiúk mindennapjait körül öleli, talán még jobban, mint eddig. A brit szép fiúk már hozzászoktak a hatalmas hírnévhez, de mit tudnak vele kezdeni a vízilabdások? Vajon hogyan keveredik bele ebbe az egészbe Borbát Rebeka?
Részletek:
"Landol a gép
KEMÉNY HÓNAP VOLT ez mindannyiunk számára, függetlenül attól, hogy hol voltunk. A versenyzők, a hozzátartozók és mindenki, aki egy kicsit is érintett volt teljesen kimerült. Ám bizton
állíthatom, hogy megérte. Mikor látod, hogy mennyire örülnek, mikor csakis a boldogság olvasható le az arcukról, akkor elfelejted az egészet, ami miatt zsörtölődtél volna, amit veszekedések közben felemlegettél volna. Miért? Hisz választottál, mikor úgy döntöttél, hogy az élete részévé válsz erről is döntöttél. A felhajtásról, a véleményekről és a médiáról, vele járt, de mind tudjuk, hogy megérte. Persze, hogy megérte, nem akármilyen ember a társad, hanem egy igazán különleges személy. A táblán már az olvasható, hogy a gép landolt, ami azt jelenti, hogy pár perc és megjelennek a terminál ajtóban. A tömeg hatalmas, mindenki itt akar lenni, és gratulálni nekik a lenyűgöző teljesítményhez. Mind a részesei akarnak lenni.
- Már alig bírok magammal - kezdett el lábain előre- hátra dülöngélni Évi.
Csak egy apró mosolyt küldtem felé, hisz az elmúlt bő két hétben együtt szurkoltunk, és tartottunk a másikban a lelket. Szerettünk volna mi is a helyszínen, Barcelonába élvezni a meccseket, de a munka közbeszólt."
"Új kihívás
- Anyád hívott tegnap - mondta apa mikor az utolsó mosást tettem be.
- Mit akart? - kérdeztem kicsit gorombán.
Pontosan tudom, hogy ez a hangnem nem éppen illendő, de egyszerűen ennél kedvesebb nem tudok vele lenni. Azután a botrányos válás után, aminél a célja apa kisemmizése volt már azon csodálkozom, hogy ennyire futotta tőlem.
- Azt mondta pár napra hazalátogat, és szívesen találkozna veled.
- Remélem elfoglalt leszek - éreztem az égető pillantást a hátamon - Sajnálom - tettem hozzá mikor megfordultam.
Sosem szerette, ha így beszélek, mert bár titkolni próbálta én tudom, hogy még mindig szereti anyát. Fogalmam sincs hogy képes rá, bár lehet, hogy ő olyasvalamit lát benne, amit én nem. Elég egyértelmű, hogy nekünk sosem volt jó a viszonyunk, kapcsolatunk akárhogy is nevezzük. A lényeg ugyanaz. "
"Ez még csak a kezdet
Segíteni akartam neki, de fogalmam se volt mit tehetnék, hisz még én sem igazán értettem a helyzetet, kiutat vagy megoldást pedig annál kevésbé láttam. Arról nem is beszélve, hogy ezen kívül semmit sem tudok. Erről az ominózus tanácsról, a másik csapatról, akit kiválasztottak vagy csak magáról a gáláról. Olyan volt, mintha mindenkitől elvárták volna, hogy elégedjen meg ennyi információval. Ne kérdezősködjön, ne gondolkodjon, csak tegye amire kérik.
- Anya azt akarja, hogy találkozzak vele - bukott ki belőlem egy csöndesebb délutánon.
Nem tudom miért mondtam, hisz biztos voltam benne, hogy ez nem a megfelelő alkalom arra, hogy ezt az egészet megvitassuk, hisz kisebb gondunk is nagyobb ennél.
- Sajnálom - szólalt meg Marcika pár perc múlva.
Mulatságos volt, hogy egy két méter magas embert, fiút így becézek, de nekem már hozzá tartozott legalább annyira, mint a tökfej, vagy még jobban.
- Én meg azt, hogy felhoztam - ráztam aprót fejemen- Van ennél nagyobb gondunk is.
- Mindent meg tudunk oldani - mondta megrendíthetetlenül.
Bármennyire is szerettem volna akadékoskodni, arcára nézve semmi nem jutott eszembe. Ő szentül hitte, hogy ennek a lehetetlen helyzetnek végül pozitív kimenetele lesz. Rengeteget változott, nagyon jót tett neki, hogy komolyan számoltak vele, mint kerettag. Sokkal felelősségteljesebb lett, és a kitartása is -ami eddig sem volt elhanyagolható - még figyelemre méltóbb. Érzi ennek az egésznek a súlyát."
Ha megfogott a történet vagy csak kiváncsi vagy mi lesz a vége, akkor érdemes benézned erre a blogra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése