Sziasztok!
Nos, még mindig nem kaptam vissa a gépem, de sikerült megoldanom, hogy megírjak pár kritikát. Rendekhettek tőlem nyugodtan, de biznytalan ideig nem tudom tartani az alapfelállást, hogy 2-3 napon belül érkezem a kritikákkal, de igyekszem minél hamarabb.
Kritika 8.
Történet / Szereplők:
Huh. Először is meglepő, hogy anime figurák a szereplők, de így érthető a gyors kapcsolat alakítás és maga a történet dinamikus beindítása. Jó magam is anime függő voltam, rengeteget néztem, így nem lep meg, hogy ilyen hamar összejöttek és könnyes búcsút vettek egymástól ilyen rövid idő után. A leírás és a trailer izgalmas, ugyanolyan elvont, mint maguk az animék szoktak lenni. Nem bántásból mondom. Izgalmasnak ígérkezik.
Kegyetlen átéléssel írod le a szereplők megörülését és a gyilkolás utáni vágyukat. Ez tipikusan olyan történet, amelyet vagy szeretni lehet vagy nem. Nekem kicsit túl durva. A szereplőkről, mint személyiségek nem nagyon tudunk meg semmi. Tudom, hogy az alapja a történetnek az érzelemmentesség valamilyen szinten, de azért mindenkinek vannak gondolatai.
A fogalmazásmóddal minden rendben és eléggé hosszú részeket is írsz, amik eseménydúsak. Akinek tetszenek az ilyen elvont történetek, azok nyugodtan olvassák. Nem fognak csalódni, ha egy kis durvaságra és gyilkolásra vágynak!
Sajnálom, hogy csak ennyi lett.
Kritika 9
Történet / Szereplők:
A történet rövid leírása nagyon megfogott és örömmel kezdtem bele a történetbe, ugyanis már itt látszik, hogy a fogalmazás módod megnyerő és részletes éppen, annyira élvezhetők legyenek a soraid.
A prológus valami eszméletlenül zseniálisra sikeredet. Gyönyörűen írod le az érzelmeket és csak úgy árad az egészből a szomorúság, reménytelenség és egyben az elhatározottság is. Sosem olvastam még ilyen történetet. Fantasztikus!
Az általam elolvasott két fejezet, (a 3.at nem engedte megnyitni) lenyűgözött és teljesen átéreztem a lány érzelmeit és rendkívül magával ragadó ez az egész kis általad kreált világ. Az érzelmek elképesztő módon áradnak a soraidból és egy percre sem jut eszembe olyan, hogy jaj túl van erőltetve.
A főszereplőnk személyisége is úgy tökéletes, ahogy van. Érezni a folytonos feszültséget, amely benne lappang és érezni a félelmét, de mégis erősnek mutatja magát és éli az egyáltalán nem könnyű életét. Nem sajnáltatja magát és tényleg próbál a jövőjére koncentrálni és elfelejteni a múltját, ami rendkívül nehéz.
Van egy dolog, ami az eddig említetteknél is jobban lenyűgözött, mégpedig az hogy: valójában mélye jelentéstartalmat hordoz. Imádtam a gondolat menteit, amelyek a csillagokról és a múltbéli sebekről szóltak.
Nagyon megfogott a történet és, amint lesz időm végig fogom olvasni. Addig is jó blogolást kívánok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése